Talán a 90-es évek legjobb gitárvezérelt zenekara, itthon mégis nagyon-nagyon kevesen ismerik a walesi Manic Street Preacherst. Művelődjünk egy kicsit.

A Manics azzal vált ismertté, hogy harsogó punkos ihletettségű számaik mellé egy legalább ilyen kirívó politikai attitűdöt társítottak, ráadásul vérvöröset, amelyről nem hiányzott sem a sarló, sem a kalapács. Kiadványaik borítóit különféle filozófikus idézetekkel tömték tele, és nyilatkozataikban is a permanens kulturális forradalmat hirdették.

Hamar óriási rajongótáborra tettek szert (a Manics híveinek tábora évről évre első a 'világ legfanatikusabb rajongói bázisa' versenyeken), első albumukat ('Generation Terrorists') pedig egy multi, a Sony Music hozta ki (mindmáig náluk vannak).

Videoklipjeik azonban valahogy nem sikerültek a legjobbra, talán azokat is az együttes ekkori arculattervezőjének, az 1995 február elsején nyom nélkül felszívódott gitárosának, Richey James Edwardsnak a kezelésébe kellett volna adni. Egy-két izgalmas kivétel azért akad, közülük az első a már említett 'Generation Terrorists'-hoz készített 'Motorcycle Emptiness'.

Aki erről a klipről ismerte meg a zenekart (köztük én is), mit sem sejthetett harcos marxista kiállásukról, ebben a klipben ugyanis inkább tűnnek jól szituált glam-rockereknek, akik egy fárasztó fotózás után bolyongnak a japán főváros utcáin.

A klipet ugyanis Tokióban forgatták, turnémenedzserük Martin Hall irányítása alatt. Suba alatt kellett mindezt tenniük, ugyanis semmiféle forgatási engedéllyel nem rendelkeztek, pedig errefelé igencsak megnézik, hogy miért is filmeznek összevissza a városban.

Egymásutáni eletképeket láthatunk, a tagok hotelszobai 'ténykedései' vegyülnek az utcai csatangolásokkal. Ami ebben a klipben igazán megkapó, az a címben is megjelenített 'üresség' kifejezésre juttatása. Hiába a fények, a nyüzsgő esernyős tömeg, a szép zöld parkok, a magány mindenhol ott van. Az emberek inkább tűnnek masszának (Hall kissé hatásvadász módon több felgyorsított jelenetet is elhelyez), egyedül a négy prédikátor az, akik kitűnnek a tömegből - nem csak azért mert európaiak, sokáig nem is látni a tömegben arcokat, eltakarják őket az esernyők, a szürke/fekete egyen-öltönyök.

 

A 'rocksztárok magányossága' klisé újrafeldolgozott változatát nyújtó klip a 2001-ben megjelent 'Forever Delayed' című DVD-n található meg.

 

Szerző: Kepkocka  2007.08.06. 08:05 Szólj hozzá!

Címkék: 1992 street martin manic preachers motorcycle emptiness hall

A bejegyzés trackback címe:

https://zenelokepkockak.blog.hu/api/trackback/id/tr5133266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása