Dal az Őserdők Dalnokának korai korszakából - izgalmas képi körítéssel.

Sting (Gordon Matthew Sumner) 1981-ben kezdte el szólókarrierjét, de 1985-ig nem jelentkezett nagylemezzel. Ez az év hozta magával a 'The Dream Of The Blue Turtles' című albumot, ezzel együtt számos sikert, köztük az 'If You Love Somebody Set Them Free'-t, a 'Love Is The Seventh Wave'-et, kis vidám dalocskákat...valamint a 'Russians'-t, amely más közel sem annyira könnyed.

Stinget ugyanis mindig foglalkoztatta a politika, és a hidegháborús évek rendszeres USA-Szovjetunió diplomáciai villongásait, szópárbajait nem tudta és nem is akarta szó nélkül hagyni. Fogott hát egy Prokofjev-témát és erre fel is fűzte saját dalát, amelyet kislemezen is megjelentetett - és legnagyobb meglepetésre siker is lett belőle.

Videoklipet pedig Jean-Baptiste Mondino, a francia fotós készített hozzá, aki úgy döntött, hogy úgy próbálja megidézni a dalban megénekelt fenyegető atomháború képét, hogy a lehető legkevésbé használ konkrétan a fegyveres konfliktushoz köthető elemeket annak bemutatására. Illetve csak egyet - a klip elején és végén látható, hogy a fő helyszínként szerepeltetett szobának igen vastag, páncélozott falai vannak, így kiderül, hogy egy bunkerben (vagy legalábbis nukleáris sugárzástól védett helyen) vagyunk.

A bunkerben egy öregurat találunk, aki fényképeket nézeget.

Nem sikerült rájönnöm, hogy a saját régi fotóit, esetleg a fia fényképeit, de láthatóan valami régen elmúlt dolgot idéz fel. Nemcsak a fotóalbumában vannak fényképek, hanem a falakon is, mindenütt az egész, kissé klausztrofobikus térben.

Az öregember viselkedése elég furcsa, hol karosszékben üldögél, hogy minden erejét összeszedve próbál meg felugrani az egyik túlméretezett gyerek-kép felé, az egyik ilyen ugrás meg is haladja erejét, összeesik, majd egy pap-szerű alak (nem pópának kéne lennie?) és egy nővér veszi gondjaiba.

Sting is feltűnik a klipben egy tornász-gyévocska társaságában, igazság szerint ő az egyetlen hamisíthatatlanul orosz figura az egész klipben.

A klip nagyon szépen fényképezett, a fény-árnyékhatások, a fekete-fehér színek jól rájátszanak a dalban megénekelt fekete-fehér világképre. A klip végén Sting magára marad a nagy orosz hóesésben, az atomóra pedig folyamatosan ketyeg...ahogy mostanság is.

Aki szeretné a polcra is feltenni ezt a klipet, annak kell egy kis utánjárás, mivel csak a 'Fields Of Gold - The Best Of Sting' c. VHS-kazettán jelent meg, azt pedig már jó pár éve (1994-ben) adták ki.